Cecil H. Paxton “Hogyan fogadhatunk el gyógyulást Istentől” című könyvéből származó részletek alapján
A különbség aközött amikor Istentől kapunk valamit vagy egy embertől
Az emberek gyakran úgy fordulnak Istenhez, mintha az orvoshoz fordulnálnak, a problémájukat veszik alapul. Ez értehető és természetes, viszont amikor Istenhez fordulunk a gyógyulásunkért, az másképp működik.
Amikor az orvoshoz fordulsz, azt veszed alapul, amit a természetes világban megtapasztalsz, vagyis a testedben észlelt problémát. Az orvos kérdéseket tesz fel, és a problémától függően végez el különböző vizsgálatokat. Ez a dolgok rendje a természetes világban. Minden rólad szól és azokról a problémákról, amelyekkel küzdesz. Az orvos dolga, hogy segítsen, és biztos vagyok benne, hogy a legtöbb orvos őszintén mindent el is követ ennek érdekében.
Ha a kezelés eredményes és a testben észlelt problémák megszűnnek, akkor és csak akkor ítélik úgy, hogy meggyógyultál. A kérdéseikre kapott válaszok és vizsgálati eredmények arra mutatnak, hogy a probléma elmúlt. A tünetek már nincsenek jelen és jobban érzed magad. Röntgenfelvételek és vérvételi eredmények megerősítik, hogy a probléma elmúlt és az orvos gyógyultnak nyilvánít; vagy legalábbis megállapítják, hogy az állapotod javult vagy hogy a betegség remisszióban van.
Szóval, amikor egy másik ember segítségével próbálsz meggyógulni, a folyamat ilyenkor rólad szól. A te problémáidról. A helyzet az, hogy az emberek Istent is ugyanúgy közelítik meg, mint az orvost, pedig Vele nem így tapasztalhatjuk meg a gyógyulást. Persze egyértelműen a problémáink motiválhatnak arra, hogy Istenhez forduljunk, különösen ha azok komolyak, de amikor Istentől kapunk valamit, az nem rólunk szól, hanerm Jézusról.
Amikor Istentől kapunk valamit, akkor Jézust vesszük alapul
A gyógyulás értünk van, de nem rólunk szól. Amikor Istentől kapunk valamit, akkor Jézust vesszük alapul és azt amit a kereszten véghezvitt. Ebből a szempontból, Istentől ugyanúgy lehet elfogadni a megváltást és a gyógyulást is.
Ha felteszed a kérdést, hogy a megváltás rólunk szól-e, a helyes válasz az lenne, hogy nem. A megváltás Jézusról szól. Ha rólunk szólna, akkor tehetnénk valamit annak érdekében, hogy Istennel kapcsolatot létesítsünk.
A Szentírás szerint azonban, Isten – a Fia személyében – a lehető legnagyobb ajándékot adta azért, hogy Vele kapcsolatot létesíthessünk. Ez Isten műve volt, nem a miénk. Nincs olyan ember, akinek ez az érdeme lenne, de ugyanakkor bárki létesíthet Istennel kapcsolatot Jézuson keresztül.
Nem a mi teljesítményünk számít, vagy hogy mennyire vagyunk jók vagy rosszak. Ha Istentől megváltást kérünk, tudjuk, hogy azt ott rögtön megkapjuk, nem kell rá várni, mert Ő már megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy megkaphassuk. Ez ugyanúgy érvényes a gyógyulásra is. Amikor olyanokat kérdezünk, hogy “kíváncsi vagyok mikor fog engem Isten meggyógyítani”, a gyógyulást olyan fényben tüntetjük fel, mintha Istennek valami olyan dolgot kellene nekünk adni, amit Ő még nem adott meg nekünk.
Jézus már megadta nekünk
Amikor Istentől kapni akarunk valamit, akkor Jézust kell alapul vennünk, nem magunkat.
A gyógyulás értünk van, Jézus már megadta nekünk.
Sőt, az igazság az, hogy Isten mindent nekünk adott Krisztus Jézusban, ezért semmit sem nélkülözünk. Ez a különbség a hívők és a hit nélkül élők között: mi nem látunk semmiben szükséget.
Persze nem tagadom, hogy vannak problémák az életünkben, de ezalatt azt értem, hogy hogyha Istentől kapni akarunk valamit, akkor Jézust kell alapul venni és nem azt a dolgot, amit szükségként élünk meg. Minden szükségletünk meg lett adva Jézus Krisztusban az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen (Filippibeliek 4:19). Pál apostol minden szükségletünkről beszél, nemcsak némelyikről.
Jézus már megadta azt amire szükséged van, de a szíved tudja-e ezt?
Gondolkodj el a következőkről:
Hogyan látod saját magadat? Olyan valakinek, aki szükséget lát? Akinek nincs meg mindene? Például, hogyha van egy anyagi szükséged, mi az ami a szívedből előjön? Mi a perspektívád a problémáról és ez hogy befolyásolja a szívedet? Kihívást jelent a szívednek, mert úgy látod, hogy szükséged van valamire? Szükséget szenvedsz? A szükségleteid befolyásolják azt, ahogy általánosságban az életre tekintesz?
Ha az első reakciód egy anyagi problémára az, hogy azt mondod Istennek, hogy “ezt nagyon kell, hogy megtedd nekem”, ez azt leleplezi, hogy mi van a szívedben. Változásra lesz szükség, mert Istentől Jézusra alapozva kaphatunk bármit is, és ez nem rólunk szól, attól függetlenül, hogy értünk van. Megértve Isten perspektíváját, aszerint kezdhetjük el látni a helyzetet.
A hívők és nem hívők között kellene, hogy legyen egy nagyon praktikus különbség. Olyannyira, hogyha valaki látná, hogy hogy Isten látószögéből nézve hogyan reagálunk egy problémára, az illető azt mondaná, hogy “Te nem vagy normális! Jobban törődnöd kellene ezzel a problémával! Komolyan kellene venned. Még aggódni sem aggódsz miatta! Nem látod, hogy mennyire komoly a helyzet?”
Nem! Mi hiszünk és ezért nem vagyunk hajlandóak nyugtalankodni! Péter arra utasít, hogy vessük minden terhünket az Úrra, mert Ő vigyáz ránk (1. Péter 5:7).
(Folytatása következik)
Szeretteimnek 